A gyógyító, rehabilitációs célú masszázsok számos egészségügyi problémát képesek megszüntetni.
A gyógymasszázs közvetlen és közvetett pozitív hatással is bír, fokozza a szövetekben a nyirok- és vénás visszaáramlást, ezáltal felgyorsítja a salakanyagok kiürülését a szervezetből, melynek eredményként javul a szövetek, izmok vérellátása a problémás, nem teljesen megfelelően működő testrészekben. Az egész szervezetre jótékony hatással van, rendszeres kezelés esetén megszűnhetnek krónikus ízületi és belgyógyászati problémák, de az általános közérzetet is jobbá teszi.
A gyógymasszázs abban különbözik a többi masszázstól, hogy a kezelés orvos által előírt, mindazonáltal nem maga az orvos, hanem gyógymasszőr vagy gyógytornász végzi gyógyító, rehabilitációs céllal, többnyire a megbetegedett testrészen.
A gyógytorna, gyógymasszázs és a trigger pont terápia a manuálterápia kiegészítő módszerei, melyek segítik az érintett izmok ellazítását, így tovább növelik a kezelés hatékonyságát.
Európában Per Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a masszázsfogásokat, megteremtve ezáltal a gyógymasszázs alapját képező svédmasszázs rendszerét. A masszázsfogások meghatározott sorrendben követik egymást (simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció, ütögetés).
A gyógymasszázst gyógymasszőr végzi orvosi utasításra, diagnózis alapján.
A gyógymasszázs célja:
– az izomfájdalmak enyhítése és megszüntetése,
– a szövetek helyi keringésének javítása,
– a szöveti oxigenizáció és anyagcsere fokozása,
– az izomtónus normalizálása,
– a szervezet általános állapotának javítása.
Aktív sportolók részére fontos, célja az edzés, vagy verseny előtti felkészítés, a fizikai aktivitás utáni frissítés, lazítás, fáradtságérzet megszüntetése, az izomláz megelőzése, csökkentése.
Valamint minden más esetben, ha az orvos úgy rendelkezik.
