Melyek a szamárköhögés leggyakoribb tünetei?

A szamárköhögés kezdetben egy enyhe felső légúti fertőzésként jelentkezik, de 1-2 hét elteltével súlyosbodik. A legjellemzőbb tünet a rohamokban jelentkező köhögés, ami akár hányást és ájulást is okozhat. A „szamárbőgéshez” hasonló hangú belégzés is jellemző, és a tünetek akár 2-8 hétig is eltarthatnak, ezért is nevezik más néven „100 napos köhögésnek”.

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

A szamárköhögés minden korosztályt érinthet, de leggyakrabban az oltatlan, vagy régen oltott gyermekek és felnőttek betegednek meg. Különösen veszélyes a csecsemők számára, akik esetében súlyos kimenetelű is lehet a kezeltlen betegség.

Milyen védőoltások érhetők el a szamárköhögés megelőzésére, és mennyire hatékonyak ezek?

A szamárköhögés megelőzése érdekében a védőoltások alkalmazása kulcsfontosságú. Azonban a jelenleg használt oltások hatékonysága 5-6 év után csökken, így a felnőtteknek 10 évente ajánlott az emlékeztető oltás felvétele. A csecsemők számára fontos a megfelelő oltási séma betartása, valamint a várandós anyák (3. trimeszter) és a környezetükben élő felnőttek újraoltása, ami védelmet nyújt az otthoni környezetben a legkisebbek számára is.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

A szamárköhögést egy baktérium okozza, így lehetőség van antibakteriális kezelésre. A diagnózis általában a klinikai tünetek alapján történik, de laboratóriumi módszerek is rendelkezésre állnak, mint a PCR vagy a garatváladék kultúra.

Mit tehetünk a terjedés megfékezésére?

Az oltási program követése és a közösségbe járó gyermekek izolációja, ha felsőlégúti fertőzésük van, kiemelten fontos. A csecsemőknek ajánlott az oltási sorozat megkezdése előtt közösségtől távol maradni, ami segíthet a fertőzések megelőzésében.

The post Szamárköhögés a gyermekek körében appeared first on Wáberer Medical Center.

Prosztata problémák 

Az egyik legfontosabb férfi specifikus szűrés a prosztatarákszűrés. 40-50 éves kor között elkezd nőni a prosztata megnagyobbodásának és a daganat kialakulásának kockázata. Ebben a korban panaszmenetesen is kiemelten fontossá válik a szűrések rendszeressége, és olyan tünetek esetén, mint gyakori vizelési inger, akadozó vizeletáramlás, éjszakai gyakori vizelési inger, érdemes mielőbb urológushoz fordulni.

 Jó tudni, hogy a prosztatarák jól megelőzhető, kezelhető és szűrhető betegség. Sok esetben , a prosztata daganat első jele a tünetek megjelenése előtt a vér PSA (prosztata-specifikus antigén) szintjének növekedése. Ugyanakkor az érték a vizsgálat leleteivel együtt értékelendő, ezért a rendszeres urológiai szakvizsgálat nélkülözhetetlen.  Ez rendszeres szűréssel (vérvétel és szakvizsgálat) a dagant jól kimutatható, és a betegség korai stádiumban felismert állapotban is jó eséllyel gyógyítható.

Szív- és érrendszeri betegségek 

A stressz, helytelen, mozgásszegény életmód, rossz étkezés, dohányzás és elhízás mind hozzájárulnak a betegségek kialakulásához. Együttesen ezen „rossz szokások” és a nemi, hormonális különbségek miatt indul el átlagosan tíz évvel korábban a szív- és érrendszeri problémák kialakulása a férfiaknál. Az erősebbik nem számára 40 éves kor felett, tünetmentesen is évente ajámlott  egy nagyrutin laborvizsgálat, EKG és hasi ultrahang, belgyógyászati konzultáció és ötévente kardiológiai vizsgálat, amely segíthet felismerni a kockázati tényezőket.

E szakterületen is fontos tisztázni azt is, hogy amennyiben már tüneteket produkál a páciens, akkor nagy valószínűséggel már volt egy esemény, vagy kialakult betegség,  ami után a továbbiakat próbálhatjuk megelőzni. Ezt azonban nem szabad megvárni, helyette az érelmeszesedés lassításán keresztül megelőző tevékenységet kell erősíteni akár életmódbeli változtatással, akár orvosi beavatkozással.

Vastagbél betegségek

A vastagbéldaganat veszélye a genetikai hajlam mellett akkor magas, ha rostszegény étrendet követünk, túlzottan zsíros ételeket fogyasztunk, dohányzunk vagy alkoholt fogyasztunk. Fontos figyelni az étrendünkre, és ha bármilyen emésztési vagy egyéb panaszunk van, azonnal orvoshoz kell fordulnunk.

Végezetül fontos megjegyeznünk, hogy bár e cikk a férfiegészségre és ezáltal annak tipikus betegségeire lett kisarkítva, azonban a legtöbb esetben a nem olyan egyszerű külön választani egy adott probléma nőkre és férfiakra vonatkozó gyakoriságát, hiszen azt csak általánosságban határozhatjuk meg. Ennél sokkal fontosabb odafigyelni testünk jelzéseire, az általános szűrővizsgálatok eredményeire, esetleges családi örökletes betegségekre. Minden eset és páciens egyéni, de a lehető legtöbbet akkor hozhatjuk ki egészségi állapotunkból, ha életünket tudatosan éljük, és megtiszteljük saját testünket.

Online időpontfoglalás urológiai szakorvosi vizsgálatra

Online időpontfoglalás kardiológiai szakorvosi vizsgálatra

Online időpontfoglalás gasztroenterológia szakorvosi vizsgálatra

The post November, a férfiegészség hónapja appeared first on Wáberer Medical Center.

Ki is az az aneszteziológus?

Fontos tisztázni, hiszen ezzel sokan nincsenek pontosan tisztában – megjegyezzük, nem is csoda, hiszen az elmúlt évszázadban hatalmas változáson ment keresztül. Erről majd lentebb olvashatnak bővebben. Az altatást végző személy a 90-es évekig önállóan (de orvos elérhetősége mellett) dolgozó asszisztens is lehetett. A műtéti érzéstelenítés és a műtétek komplexitásának fokozódása miatt azonban ez már a múlté. Ma az altatóorvos kizárólag orvos lehet, ráadásul azon ritka szakorvosok egyike, aki minden egyes szerveddel, szervrendszereddel kapcsolatban kiemelkedően magas fokú tudással rendelkezik. A műtétet végző orvos mellett ugyanúgy felel azért, hogy a beteg túlélje a beavatkozást, és jól legyen a műtét után is. Ezen túl ő gondoskodik arról is, hogy a páciens ne emlékezzen semmire – hacsak nem szeretne ébren maradni egy olyan műtéti típusnál, melynél az megengedett. Ezen felül a fájdalomcsillapítás kérdésköre is az ő kezében van. Nemcsak a műtőasztalon, hanem az azt követő lábadozási időszakban is.

Múlt és jelen

Napjaink fejlett technológiája, a modern vívmányok és a minden eshetőségre készen álló orvosok jelensége ma ugyan evidens, de ez nem mindig volt így. A pácienst a műtét alatt az altatóorvos sokféle műszerrel “figyeli”. Az utóbbi két évtizedben jelentős fejlődésen mentek át az ún. alvásmélységmérő monitorok. Az aneszteziológusok korábban alvásmélységmérő műszer hiányában egyéb, indirekt értékek alapján ítélték meg, hogy a páciens milyen mélyen alszik. Emiatt gyakran mélyebben kellett altatni a betegeket, mint amennyire az feltétlenül szükséges lett volna. Az mai technikával biztosabban lehet tudni az adott beteg alvásmélységét, így kevesebb gyógyszerrel, és nem kívánt hatással lehet az altatást végezni. Ez elsősorban hosszú műtéteknél nem elhanyagolható előnyt jelent a páciens számára.

Korunk altatókoktélja sokkal kiszámíthatóbb egykori elődjeihez képest. Korábban többek között éterrel altattak, és a gyógyszerek lassan hatottak. Nehezen volt meghatározható az adagolás megszűntetését követően az ébredés ideje, hiszen a szerek testből való távozása sokáig tartott. Az elhúzódás mértéke idézte elő korábban azt is, hogy nem ritkán gégegörcsöt kaptak a betegek – ez az altatás egy fázisában állhat be -, amely legrosszabb esetben fulladáshoz is vezetett. Ennek a kockázata mára minimális, és a görcs esetleges beálltának esetén sem okoz fulladást, köszönhető ez annak, hogy a folyamatok, így az említett fázis ideje is nagyon gyorsan játszódik le.

Az altatás menete

A szakorvos – előzetes felmérést követően – beállítja az altatószerek és fájdalomcsillapítók mennyiségét, s elkezdi adagolni azokat infúziós pumpákon, illetve az altatógépen keresztül. Az altatás mélységének szükségessége esetenként különbözik. Múlhat a páciens állapotán, és nagyban függ attól is, hogy milyen típusú műtétet végeznek rajta. Néhány esetben, például amikor a gégén dolgozik az orvos, teljes mozdulatlanságban és nagyon mély altatásban kell tartani a beteget, hiszen egy köhögés, nyelés, de nagyobb sóhaj is zavaró tényező lehet a műtét közben. Ilyenkor kiemelkedően fontos, hogy a sebész és az altatóorvos között jó legyen a kommunikáció – egy eredményes műtéti beavatkozás mindig csapatmunka eredménye. Más esetekben, például végtagműtéteknél, az altatás lehet felületesebb, sőt, ha a páciens úgy kívánja, ébren is lehet a folyamat során. Ilyenkor a fájdalommentességet valamilyen érzéstelenítési technikával lehet biztosítani, hasonlóan a fogászati beavatkozásokhoz.

A műtét alatt az aneszteziológus folyamatosan pásztáz: figyeli a műszereket és a beteget. Az alvásmélységmérő monitorának színes jelzései és grafikonjai alapján folyamatosan növeli vagy csökkenti a dózist a műtét végének elérkeztéig. Amikor a beavatkozás a végéhez közeledik, az orvos abbahagyja az adagolást, és a páciens néhány percen belül felébred. Az ébredés tehát nem ébresztéssel, vagy ellenanyag hatására, hanem a szerek adagolásának megszűntetésével következik be.

DSA monitor: ezen a diagramon tájékozódik az altatóorvos a páciens alvásmélységéről

Gyakori mellékhatások

Tipikus tünetek közé sorolandó a műtét utáni hányinger. Érdekes lehet tudni, hogy mi idézi ezt elő. Nemcsak az altatás során használt gyógyszerekkel vonható párhuzam, de azzal is, hogy milyen típusú műtétet végzett az orvos. A hányinger gyakrabban fordul elő például nőgyógyászati, hasi, fül-, agy-, vagy emlőműtétek után, ellenben a végtagműtétekkel, melyek nem sűrűn okozzák e mellékhatást. A Wáberer Medical Centerban – da Vinci robotasszisztált műtétek esetén is – Propofollal altatnak, mely az egyetlen altatószer a piacon, aminek kifejezetten hányingercsökkentő hatása van.

Az ébredés utáni fáradtság, gyengeség, kábultság legtöbbször a műtét hosszától függ, hiszen minél tovább tartott az operáció, értelemszerűen annál több altatószer halmozódott fel a szervezetünkben, így az lassabban is ürül ki a testünkből.

Magas minőség

Az anesztéziának is megvan tehát a maga művészete. Az altatás megterheli a szervezetet, a műtéti beavatkozásról nem is beszélve. A legmagasabb minőségű anesztéziáról akkor beszélhetünk, amikor az orvos a lehető legbiztonságosabb műszereket és gyógyszereket használva dolgozik, így a szükséges szereket pontosan tudja adagolja. Nem ad sem többet, sem kevesebbet: pontosan annyit, amennyi a beavatkozás legmagasabb fokú biztonságához még szükséges, de annál kicsit sem többet. Így szervezetünk nem terhelődik feleslegesen egy egyébként is kimerítő műtéti folyamat közepette.

The post Tények és tévhitek: az anesztézia appeared first on Wáberer Medical Center.

1. Láz

A 3 hónapos kor alatti a csecsemőnek végbélben mért 38 C (és afeletti) hőmérséklete – még akkor is, ha panaszmentes – haladéktalanul kórházi megfigyelést és kivizsgálást indikál.

Csecsemőkorban láz esetén nem ritkán görcsállapot jelentkezhet, az ún. lázgörcs. Főleg 6 hónapos kor alatti babákat fontos az azonnal kórházba vinni, mert lehetséges, hogy súlyos, idegrendszeri fertőzés miatt jelentkezett a tünet.

2. Kiütések

A kiütések zöme nem komoly, azonban, ha fájdalommal jár vagy felhólyagzik, mielőbbi kezelést igényel. Fontos megemlíteni a gyorsan terjedő lilás-pirosas, nyomásra nem halványuló kiütéseket. Ezek valójában bevérzések, melyek súlyos állapotra utalhatnak.

3. Köhögés

Fókaszerű köhögés, zihálás, sípolás, szapora légvétel, bordaközi, bordaív alatti behúzódás esetén – lázzal vagy anélkül – sürgős orvosi segítségre van szükség.

4. Hasfájás

A kezelhetetlen sírás, a hát görbítése hasfájást jelezhet. A legtöbb hasi fájdalom nem komoly és magától elmúlik, azonban ha nem javul, vagy a gyermek emellett hányást, hasmenést, lázat is produkál, esetleg bágyadttá válik, jobb mielőbb szakorvoshoz segítségét kérni.

5. Hányás

A babák gyakran buknak evés után, ami normális. Azonban erőteljes és tartós hányás esetén, valamint ha a gyermek szervezete nem tudja megtartani a folyadékokat, a vizeletes pelenkák mennyisége lecsökken, vagy ha a hányadék zöldes, véres, halaszthatatlanul orvosi ellátás szükséges.

6. Hasmenés

A hasmenés általában bő folyadék bevitellel magától helyreáll. Csökkent vizelet mennyiség, enerváltság, 38 C feletti láz, véres vagy fekete széklet, nem szűnő hasfájás miatt azonban mielőbbi orvosi kezelésre van szükség.

A következő jelek súlyos fertőzésre is figyelmeztethetnek. Ezen panaszok jelentkezése esetén fontos mielőbb pontos diagnózist felállítani:

• magas láz,
• aluszékonyság,
• megmagyarázhatatlan, szokatlan nyűgösség,
• sápadtság, szürkés bőrszín,
• rossz szopási készség, étvágytalanság,
• légzési zavarok: légzéskimaradás, szapora légzés, nyögdécselő légzés,
• hányás, puffadt has.

Kiemelendő az agyhártyagyulladás tüneteinek felismerése és fontossága

Csecsemőknél inkább aluszékonyság, étvágytalanság, magas hangú sírás, vagy a kutacs elődomborodása, apró görcsrohamok figyelhetők meg. Súlyos esetben gyorsan terjedő lilás-pirosas, nyomásra nem halványuló kiütések jelennek meg.

Kezelés nélkül a csecsemő állapota gyorsan, órák alatt romolhat. Éppen ezért a felsorolt tünetek bármelyikének észlelésekor egyértelműen az tanácsolt, hogy azonnal vigyék kórházba a gyermeket.

A cikk már együttműködő partnerünk, a PregHello oldalán is megtalálható. További érdekes baba-mama tartalmakért kövesse weboldalukat, vagy töltse le a PregHello applikációt.

The post A leggyakoribb csecsemőkori betegségek tünetei appeared first on Wáberer Medical Center.

A téma kapcsán Dr. Benedek Zsófia plasztikai sebész, sebész szakorvos megnyugtatott minket. Néhány szabály betartásával a legnagyobb kánikulában is tündökölhetünk szép sminkkreációkban, úgy, hogy később se okozzon semmilyen káros következményt szépészeti hóbortunk. A következő három lépést érdemes betartanunk arcápolásunkban:

1. Reggeli rutinunk főszereplője az 50 faktoros fényvédőkrém, melyet a reggeli arctisztítás után szükséges alaposan felvinni, és 10-15 perc alapos beszívódási időt hagyni. Ez azért szükséges, mert nem azt szeretnénk, hogy a hatóanyagok összekeveredjenek a sminkkel, hanem hogy bőrünk beszívja a mélyebb rétegekbe.
2. Ha arcunk további ápolást igényel, ezt követheti nappali arckrém vagy szérum, de a tápláló és jó minőségű fényvédő sokszor elegendő hidratálást is nyújt, zsíros érzet nélkül.
3. Miután a krémek jó beszívódtak, következhet a sminkelés. Az extra tartósság jegyében érdemes a vízálló termékekhez nyúlni.

Jó tudni, hogy a fényvédelemmel ellátott alapozókkal és színezett fényvédőkkel akadhat némi gondunk. A fényvédelemre fókuszálva egyenletesen és megfelelő vastagságban felvitt termékek esztétikai szempontból maszk hatást válthatnak ki. Ha pedig túl óvatosan applikálva kerülnek felvitelre, nem biztos, hogy mindenhol elegendő védelmet nyújtanak.

A fényvédelem ismétlése

A smink alá felvitt fényvédő idővel elveszíti hatását (a termék csomagolásán feltüntetett ideig nyújt védelmet). Ez azt jelenti, hogy sminkünket is esetenként fel kell frissíteni nap közben, melyet a következőképpen tehetünk meg:

1. Újrakreálhatjuk teljes sminket: ekkor a napvédővel kezdve egyesével felvisszük a rétegeket.
2. Használhatunk fényvédő spray-t, melyet a meglévő sminkre fújjuk rá. Vigyázat, az összhatás olajos, fénylő lehet, így érdemes előbb más testrészen tesztelni a termék textúráját.

A fenti szabályok betartása mellett nyugodt szívvel mehetünk utcára sminkben ragyogva, ellenben a Doktornő a közvetlen napfürdőzést kifestve semmiképp sem ajánlja. A bőrünk ellen elkövetett legnagyobb merényletet pedig akkor követjük el, amikor a sminket nem, de a fényvédő felvitelét kifelejtjük rutinból. Ekkor a leégés mellett a lefolyt smink és a foltos barnulás is esélyes, utóbbiak pedig szépészeti törekvéseinkkel éppen ellenkező hatást váltana ki!

The post Sminkelés nyáron – Dr. Benedek Zsófia válaszol appeared first on Wáberer Medical Center.