A megbetegedések, és a halálozás aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül felismerésre és kezelésre, amikor a beteg még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak. Ugyanakkor az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás egy jelentős hányada elkerülhető lenne.

Bizonyos daganatok szűrésére már fiatalon is érdemes figyelni. A legtöbb daganatos a megbetegedés előfordulási gyakorisága azonban csak az életkor előrehaladtával – 40, de különösen 50 év felett – növekszik. A daganatok között leggyakoribb halálokként a tüdőrák szerepel4, ezt követi a sorban a vastagbélrák, az emlő-, a méhnyak- és prosztatarák5.
Tüdő és mellkasi szervek daganatai
A tüdőrák világszerte a vezető daganatos halálok. Előfordulási gyakorisága 50 év felett nő meg. A leggyakoribb kockázati tényező a dohányzás (annak aktív és passzív fajtája is), a rizikó a dohányzás abbahagyását követően még 15 évig fennáll. Fokozott kockázatot jelent továbbá az idült obstruktív tüdőbetegség, a tuberkulózis, a családban előforduló tüdőrák, valamint bizonyos foglalkozási betegségek.
50 év feletti pácienseinknek alacsony dózisú mellkas-CT-vizsgálatot javaslunk (LDCT – low dose-CT), amely a dohányosok és a nem dohányosok körében6 is bizonyítottan 25% -kal csökkenti a tüdőrák okozta halálozást.7 Erős dohányosok és jelentős rizikófaktorral élők CT-vizsgálata korábbi életkorban is szóba jöhet orvosi javaslat alapján. Rizikófaktor nélkül élő 50 év alatti pácienseink számára mellkasröntgen vizsgálatot javaslunk.
Vastagbél és hasi daganatok
45-50 éves kor felett megnő a vastagbéldaganatok előfordulási gyakorisága, amelynek tünetei a hasi fájdalom, vérszékelés, székelési szokások megváltozása, fogyás. Mivel a vastagbél daganat kialakulása nagyon hosszú folyamat és sokáig panaszmentes, ezért szűréssel jól megelőzhető.
A daganatok és rákmegelőző állapotok okozhatnak mikroszkópos (szabad szemmel nem látható) mennyiségű vérzést, így a vér székletből történő kimutatása széles körben alkalmazható és egyszerű, fájdalommentes szűrési módszer.
A gasztroenterológiai szakvizsgálat keretében egyéni kockázatok kerülnek felmérésre, fizikális vizsgálat során a has áttapintása és végbél vizsgálata (rektális digitális vizsgálat) történik. A vastagbéltükrözés szükségességét (legyen szó szűrésről, vagy panaszok miatti kivizsgálásról) gasztroenterológiai konzultáció során állapítjuk meg.
A hasi-kismedencei ultrahang képet ad a máj, az epehólyag, az epeutak, a hasnyálmirigy, a lép és a vesék alakjáról, szerkezetéről, elváltozásairól. Telt húgyhólyag mellett a kismedencei szervek is vizsgálhatóak: a húgyhólyag, a méh, a petefészkek és a prosztata.
Emlődaganat
Az emlőrák – a tüdőrák után – a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Évente mintegy 5.000 új megbetegedést, és 2.100-2.2000 közötti halálesetet tartanak nyilván. Élete során minden 10-11 nő közül egynél alakul ki.1
Az emlődaganatok az átlagos kockázattal élők számára 40 év alatt nem jelentenek veszélyt, így nekik 40 év felett javasoljuk a komplex emlővizsgálatot. Intézményünkben a legkorszerűbb, már az apróbb rosszindulatú elváltozásokat is kimutató digitális háromdimenziós tomoszintézist alkalmazzuk, mellyel 35%-kal több invazív mellrák szűrhető ki a hagyományos mammográfiához képest. Az elkészült felvételeket az emlő fizikális- és ultrahang vizsgálatával egészítjük ki. Panasz, illetve pozitív mammográfia esetén szükség szerint további célzott vizsgálatokat javaslunk (ultrahang, MR, citológiai/szövettani mintavétel, sebészi, onkológiai konzultáció).
Méhnyakrák
A nőgyógyászati vizsgálaton végzett rendszeres méhnyakrákszűrés már fiatalkorban is fontos, ezért 25 éves kortól, egészen 65 éves korig javasoljuk a cytológiai mintavétel (PAP teszt) 3 évente történő megismétlését. HPV (Human Papilloma vírus) szűrés 5 évente javasolt, amennyiben a cytológiával egyidőben történik, az utóbbi 5 évente történő ismétlése elegendő, ha rendelkezik ezt megelőző negatív cytológiai eredménnyel.8
A nőgyógyászati szakvizsgálat során a daganatos megbetegedéseken túl gyulladások, ciszták és menopauza utáni eltérések is felfedezésre kerülhetnek.
Prosztata és urológiai daganatok
Míg heredaganatok már fiatalkorban is kialakulhatnak, a prosztata daganatok 40-50 éves kortól fordulnak elő gyakran. Ezek szűrésére szűrőcsomagjainak az alábbiakat tartalmazzák:
Vérvétel keretében PSA (prosztata-specifikus antigén) szint meghatározás, amely jóindulatú prosztata megnagyobbodás, gyulladás és daganat esetén emelkedik meg.
Az urológiai szakvizsgálat során külső nemi szervek fizikális vizsgálata és vese-, illetve prosztata ultrahang vizsgálata történik: gyulladás, sérvek, anatómiai eltérések, vesekő, daganatok ismerhetőek fel a vizsgálattal.
Bőrdaganatok, melanóma
Habár az anyajegyekből kiinduló rosszindulatú daganatok az életkor előrehaladtával gyakoribbak, fiatal korban is kialakulhatnak. A rendszeres önvizsgálat mellett ezért nagy hangsúlyt kap a bőrgyógyászati szakvizsgálat, melynek keretében a bőr, körmök és hajas fejbőr gyulladásainak, kiütéseinek vizsgálatán túl az anyajegyek szűrését is végezzük.
Szájüregi, gége és nyaki szervek daganatai
A dohányzás és rendszeres alkohol fogyasztás fokozott kockázatot jelent ezen betegségek kialakulására.
A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat során az orr, fül, szájüreg, gége és garat vizsgálata történik. A nyak áttapintása során a nyak lágy szerveit, nyirokcsomókat, nyálmirigyeket vizsgáljuk.
Ezt kiegészítve a nyaki lágyrész ultrahang a pajzsmirigyet és nyaki nyirokcsomókat vizsgálja: pajzsmirigy gyulladás, ciszták, göbök, daganat és nyirokcsomó gyulladás és daganat kimutatására alkalmas. A lelettől függően citológiai, illetve szövettani mintavételre lehet szükség.