Kardiológia

Kardiológia

A kardiológia a szív- és érrendszer betegségeinek megelőzésével, diagnosztikájával, kezelésével foglalkozik. Kardiológiai szűrésen való részvétel mindenki számára ajánlott: • akiknél mellkasfájdalom előfordult vagy • magas vérnyomással élnek vagy • cukorbetegek vagy • akiknek magas a vérzsírszintje vagy • akik közeli hozzátartozóinál szívbetegséget diagnosztizáltak vagy • dohányoznak.

Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek?

Magasvérnyomás (hypertonia): Ez az állapot lehet elsődleges, multifaktoriális eredetű, tehát több tényező, (pl. genetikai hajlam, életmódból fakadó tényezők) együttese alakítja ki, vagy másodlagos, amikor valamilyen egyéb betegség kísérő tüneteként jelentkezik. Koszorúér betegségek: a koszorúerek beszűkülését az érfalon lerakódott plakkok okozzák, amik évek- évtizedek alatt folyamatosan növekszenek, végül elmeszesedhetnek, szűkületet vagy elzáródást idézhetnek elő. A szűkült ér nem képes elegendő oxigént szállítani a szívizom számára, mely állapot végül mellkasfájdalomhoz, végül szívinfarktushoz vezethet. Szívritmuszavar: a normál állapothoz képest gyorsabb, lassabb vagy szabálytalan a szívritmus. Ezt okozhatja a szívizom károsodása, azonban ép szívizom esetén is előfordulhat. Szívelégtelenség: a különböző szívet érintő rendellenességek (például magas vérnyomás, koszorúér betegség) felemésztik a szív erejét, ezért a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért szállítani a szervek működéséhez.

Szívbillentyű hibák: a szívben a pitvarok és kamrák találkozásánál, illetve a nagy erek eredésénél találhatók a szívbillentyűk, melyek a szív üregei közti véráramlást szabályozzák. Ha ezek a szelepként funkcionáló billentyűk nem zárnak rendesen, illetve súlyosan beszűkültek, azaz nyitott állapotban is akadályozzák a vér áramlását, gondot okoznak a keringésben. Veleszületett szívbetegség: 18 év feletti veleszületett szívbetegséggel élő betegek további rendszeres specializált követést igényelnek egész életükben. Függetlenül a betegség típusától, a leggyakoribb késői problémák a ritmuszavarok és a szívelégtelenség. De felnőttként az olyan kérdések, mint a sport, a fogamzásgátlás, a gyermekvállalás, vagy a munkavállalás is konzultációt, orvosi felügyeletet igényelnek. Terhesség és szívbetegség: szívbeteg gyanús, illetve a magasvérnyomással élő vagy szívbeteg nők esetében fontos a baba tervezésétől a születéséig való kardiológiai vonatkozású terhesgondozás. A rendelésen lehetőség van EKG és terheléses EKG vizsgálatok, ABPM (24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás) és Holter EKG, valamint szívultrahang és Coronaria CT végeztetésére.

A WÁBERER Medical Center szűrőcsomagjai:

Leggyakoribb panaszok

Leggyakoribb panaszok

  • Mellkasi fájdalom
  • Ritmuszavar
  • Szédülés
  • Fejfájás
  • Gyengeség
  • Légszomj
  • Ritmuszavar érzet
  • Gyors szívverés
  • Fejfájás
  • Szédülés
Ritmuszavar ambulancia

Általános tudnivalók a szívritmuszavarokról

A szív működését elektromos áram vezérli, mely a szív elektromos központjából, a jobb pitvarban található szinusz csomóból indulva, meghatározott ingerületvezető rendszeren keresztül jut el minden szívizomsejthez, és ezáltal hozza létre a szív ritmusos összehúzódásait. Akár az ingerképző központ, akár az ingerületvezető rendszer eltérései, valamint maguk a szívizomsejtek is különböző okokból létrejövő károsodásaik esetén szívritmuszavarokat okozhatnak. A szívritmuszavarok járhatnak nagyon lassú, nagyon gyors, vagy szabálytalan szívműködéssel. Lehetnek tünetmentesek is, de akár hirtelen szívhalált is okozhatnak. Lehetnek tartósan fennállók, vagy csak időről időre rövid ideig jelentkezők. Leggyakrabban heves szapora, szabályos vagy szabálytalan szívverés érzés, lassú pulzusszám, gyakori vagy ritkább pulzus kihagyások jellemzik őket. A fennállásuk időtartama és a ritmuszavar jellege szerint okozhatnak fáradékonyságot, mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, megszédülést, akár eszméletvesztést is. A ritmuszavarra utaló tünetek esetén a kardiológiai kivizsgálás szükséges, előfordulhat, hogy ártalmatlan ritmuszavarok is jelezhetnek komoly szívbetegséget, és az egyéb okból már meglévő szívbetegségeket is gyakran kíséri szívritmuszavar.

A ritmuszavar ambulancia

Ritmuszavar ambulanciánkon a ritmuszavarra utaló tünetekkel jelentkező pácienseket vizsgáljuk ki, ahol a legfontosabb feladat, a ritmuszavar mielőbbi azonosítása. Első lépésben a kórelőzmény felvételén, a fizikális vizsgálaton túl hagyományos 12 elvezetéses EKG készül, mely azonban csak egy rövid időszakot jelenít meg a szív működéséből, emiatt a ritkán jelentkező, vagy nem folyamatosan fennálló ritmuszavarok diagnosztizálása céljából rövidebb-hosszabb időtartamú, akár több napos folyamatos EKG monitorozás (Holter) szükséges lehet. Az ennél hosszabb monitorizálási igény esetén, okos eszközöket is használhatunk a megfigyelés során. Egyes esetekben terheléses EKG is része a kivizsgálásnak, ha a panaszok terheléssel összefügghetnek. A ritmuszavar azonosítása céljából végzett vizsgálatokkal egyidőben elkezdődik a ritmuszavar hátterének részletes kivizsgálása is. Ennek során laborvizsgálatokra, szívultrahang, terheléses EKG, szükség esetén szív CT vizsgálatra kerülhet sor. Ez utóbbiak alkalmával szívizom eltéréseket, szívbillentyű betegségeket, illetve koszorúér betegséget is találhatunk a ritmuszavarok hátterében. A kivizsgálást követő terápiát, a talált eltérések elemzését követően határozzuk meg. Ha a ritmuszavar hátterében kezelendő kiváltó okot nem találunk, vagy a megkezdett kezelés ellenére a ritmuszavar továbbra is fennáll, akkor a ritmuszavar típusától függően gyógyszeres kezelést, a katéteres kezelést, vagy pacemaker/defibrillátor beültetést javasolhatunk. Az esetek jó részében a talált ritmuszavar lehet jóindulatú ártalmatlan ritmuszavar is, ami kezelést akár nem is igényel, amennyiben a hátterében egyéb ok nem húzódik meg.

Pacemaker/ICD ambulancia

A ritmuszavarok egy részének kezelésére beültethető elektromos eszközöket alkalmazunk, a legmagasabb szintű kezelési protokollnak megfelelően pacemakereket illetve beültethető defibrillátorokat (Implantable Cardioverter Defibrillator: ICD) használunk. Ezen eszközöket műtőben, helyi érzéstelenítéssel ültetik be a bal váll- illetve a mellizom közötti területre. A készülékek, a kezelt ritmuszavar illetve szívbetegség típusától függően, egy, kettő vagy három elektródával rendelkezhetnek, melyek a szívüregekbe vezetnek és ezeken keresztül meghatározott módon ingerlik a szívet és észlelik a spontán szívműködést. A pacemakerek rendszerint a lassú pulzusszámmal járó ritmuszavarok kezelésére használatosak. A defibrillátorok, melyek természetesen egyben pacemakerként is funkcionálnak, a nagyon gyors, akár a hirtelen szívhalál okául szolgáló ritmuszavarok megszüntetésére is képesek. Ezen eszközök komplex felépítésűek, rengeteg funkció található bennük, mely segíti a működésüket, és sok fontos információval szolgálnak viselőjükről azon túl, hogy biztosítják a normál szívműködést. Komplex felépítésük és számtalan diagnosztikai funkciójuk miatt az eszközök rendszeres kontrollja szükséges. Egy fájdalommentes konzultáció keretében külső számítógép segítségével, telemetriás úton olvassuk le a pacemakert/ICD-t, meggyőződünk annak helyes működéséről, és megfelelő információt kapunk a páciens szívműködéséről a készülék által gyűjtött adatok alapján. Ezen vizsgálat a készülék típusától és a talált eredményektől függően 10-25 percet vesz igénybe. Amennyiben a talált eredmények szükségessé teszik, a készülék leolvasásakor lehetőség van annak átprogramozására, valamint a kezelési terv meghatározására vagy módosítására. A pacemaker/ICD rendszerek egy részénél távmonitorozási technikák is rendelkezésre állnak, melyek segítségével esetlegesen még panaszmentesen, idejekorán észlelhetünk olyan eltéréseket, amik időben kezelve egy nagyobb probléma megelőzését szolgálhatják. Ábra: Pacemaker rendszer: generátor és elektródák elhelyezkedése a szívben

A sportkardiológia szerepe

A rendszeres testmozgás előnyei régóta ismertek: csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések és az azokra hajlamosító rizikótényezők kialakulásának esélyét, segíti a testsúlycsökkentést, javítja az állóképességünket, fokozza csontszilárdságunkat , segít levezetni a stresszt és még az alvás minőségére is kedvező hatással van. A sportolás azonban csak megfelelő kardiológiai kivizsgálást követően javasolható biztonsággal. Sajnálatosan gyakran hallani az élsportolók és akár az amatőrök sporttevékenysége során vagy közvetlen azt követően fellépő hirtelen szívhalálról, melynek megelőzése érdekében az élsportolóknak rendszeres sportkardiológiai ellenőrzésen kell átesniük. Az öröklött vagy szerzett szívizombetegségek (leggyakrabban aritmogén jobb kamrai diszplázia, hipertrófiás kardiomiopátia, dilatatív kardiomiopátia, szívizomgyulladás, koronáriaanomália), ioncsatorna-betegségek (például hosszú-QT-szindróma) gyakorlatilag nem járnak tünettel, azonban a kellő kivizsgálás hiányában sporttevékenység alatt végzetes szívritmuszavarokat okozhatnak. Az élsportolóknak, az újrakezdőknek és a szív- és érrendszeri rizikófaktorral rendelkezőnek elengedhetetlen a sportkardiológiai kivizsgálás A harmincöt év feletti sportolóknál a leggyakoribb halálok a koronáriabetegség talaján kialakult szívizominfarktus és az ennek következményeként előforduló ritmuszavarok. Különösen veszélyeztetettek azok, akik családjában a szívbetegség előfordult. A korábban nem sportoló, illetve hosszabb szünet után azt ismét elkezdő, esetleg szív- és érrendszeri rizikófaktorral már rendelkező emberek esetén rendkívül fontos a megfelelő sportkardiológiai kivizsgálás még a rendszeres testmozgás megkezdése előtt! Alapos és rendszeres sportkardiológiai kivizsgálás során a kóros eltérések jelentős része felismerhető.

Milyen vizsgálatok alkotják a sportkadiológiai kivizsgálást?

  • A kivizsgálás része a 12-elvezetéses EKG, mely alapján kiszűrhetőek a ritmuszavarok, illetve a szívizombetegségre utaló speciális EKG-eltérések.
  • Szívultrahang (echokardiográfia) vizsgálat segítheti a kóros, nem sportoláshoz kötött szívizom- vagy billentyűeltérések felismerését.
  • A terheléses EKG egyrészt segítheti a kondíció megítélését, a sportolás közben jelentkező ritmuszavarok rögzítését, a megfelelő frekvencia-és vérnyomásválasz vizsgálatát, másrészt a koronáriabetegségre utaló eltérések esetén további speciális vizsgálatokat indikálhatunk.
  • Bármilyen ritmuszavar gyanúja esetén 24 órás EKG-vizsgálat (Holter) nyújthat segítséget a diagnosis felállításához.
  • A magas vérnomás betegség diagnózisát a 24 órás vérnyomásmérő (ABPM) segítheti.
  • A koronária CT a sportolói szívhalál leggyakoribb okának számító koronáriabetegség, illetve koronariaeredési anomália felismerését segíti.
  • A szívizom MRI a hirtelen szívhalálra hajlamosító szívizombetegségek diagnózisában elsőrangú vizsgálat. Mind az MRI, mind a koronária CT egy héten belül elérhető vizsgálat a Wáberer Medical Centerben.
Terhesség és szívbetegség ambulancia

A nők terhesség előtti szív és érrendszeri rizikó becslésére, illetve terhesség alatti kardiológiai követésére specializált ambulancia vagyunk. A terhesség szívbeteg nőnél egy hosszú stressz tesztnek számit. A ritmuszavarra, magasvérnyomásra (toxemia), szívelégtelenségre, thromboemboliás eseményekre hajlamos nők terhesség alatt panaszossá válhatnak. A nem ismert problémák most jelentkezhetnek először. Alapelv, ha az anya nincs jól, a magzat sincs, így a panaszok háttere tisztázandó és szükség esetén kezelendő. A gyógyszeres kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, viszont jobban mint bármikor figyelünk a potenciális mellékhatásokra. A terhesség veszélyének felmérésére a szívbeteg nő teljes körű kardiológiai kivizsgálást igényel még terhesség előtt. Alap vizsgálatokra mint labor, EKG és echocardiográfia minden esetben szükség van, de Holter EKG, ABPM, terheléses EKG, szív MR vagy CT is szóba jöhet. Terhesség alatt probléma függően labor, EKG, echocardiográfia, Holter EKG és / vagy ABPM kell a követéshez. Terhesség után szív és érrendszer szempontból minimum 3 hónapra van szükség a normál (terhesség előtti) állapotra való visszatéréshez. Ilyenkor egy a terhességet lezáró vizitet javasolunk, ennek keretében megbeszéljük a terhesség alatti események jelentőségét, illetve, hogy szükség van-e további kezelésre, korlátozásra a fogamzásgátlók használatában és milyen rizikóval jár egy újabb terhesség.

Milyen panszokkal, mikor lehet hozzánk fordulni?

  • panaszmentesen, ha ismert valamilyen hajlamosság szív és érrendszeri betegségre
  • panaszmentesen, ha terhesség előtt bármikor felmerült szív vagy érrendszeri betegség.
  • panaszok esetén, ha a vártnál gyorsabb szívdobogást érez, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.

Dr. Bálint Olga Hajnalka, PhD kardiológus főorvos

Felnőtt veleszületett szivbetegségek ambulancia

A sikeres gyermekkori szívsebészeti beavatkozásoknak köszönhetően a veleszületett szívbetegek többsége megéli a felnőttkort, és további rendszeres specializált követést igényel élete végéig. Függetelnül a veleszületett szívbetegség típusától a leggyakoribb késői problémák a ritmuszavarok és a szívelégtelenség. De felnőttkorra más jellegű problémákról is konzultálni kell: sport, fogamzásgátlás/gyerekvállalás, illetve munkavállalás. Ambulanciánkkal a gyermek kardiológiai követés folytonosságát kívánjuk megteremteni, illetve a rendszeres követés feltételeit biztosítani. Klinikánkon az alábbi vizsgálatokra van lehetőség: labor, EKG, echocardiográfia, Holter EKG, ABPM, kardio MR és kardio CT.

Milyen panszokkal, mikor lehet hozzánk fordulni?

  • panasztól függetlenül, ha gyerekkorában rendszeres gyermek kardiológiai követésben részesült.
  • panaszmentesen, ha ismert a veleszületett szívbetegség, de nem volt szükség rendszeres követésre, vagy felmerül az örökletesség a családban (pl. pitvari septum defektus, bicuspidalis aorta billentyű)
  • panaszok esetén, ha rendszertelenül gyors szívdobogást érez, fáradékony lett, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.
  • ha terhességet tervez, vagy már kismama és ismert veleszületett szívbetege, vagy gyanú van rá.
  • ha pulmonalis hypertonia gyanú áll fenn.

Dr. Bálint Olga Hajnalka, PhD kardiológus főorvos

Orvosaink

Dr. Bálint Olga Hajnalka, PhD kardiológus szakorvos magyar, angol Orvosunk magyar, angol nyelven beszél. 18+ Pácienseket 18+ éves kortól fogad.
Dr. Szőke Sándor kardiológus szakorvos magyar Orvosunk magyar nyelven beszél. 18+ Pácienseket 18+ éves kortól fogad.
Dr. Sári Csaba kardiológus és sportorvostan szakorvos magyar Orvosunk magyar nyelven beszél. 18+ Pácienseket 18+ éves kortól fogad.
Dr. Piróth Zsolt kardiológus szakorvos magyar, angol, olasz Orvosunk magyar, angol, olasz nyelven beszél. 18+ Pácienseket 18+ éves kortól fogad.
Dr. Som Zoltán aritmológus, pacemaker specialista magyar Orvosunk magyar nyelven beszél. 18+ Pácienseket 18+ éves kortól fogad.
Dr. Vértesaljai Márton kardiológus szakorvos magyar, angol Orvosunk magyar, angol nyelven beszél. 12+ Pácienseket 12+ éves kortól fogad.
Dr. Csepregi András kardiológus szakorvos magyar, angol Orvosunk magyar, angol nyelven beszél. 12+ Pácienseket 12+ éves kortól fogad.
Dr. Antal Andrea kardiológus szakorvos magyar, angol Orvosunk magyar, angol nyelven beszél. 18+ Pácienseket 18+ éves kortól fogad.
Dr. Hegyi Erika kardiológus szakorvos 18+ Pácienseket 18+ éves kortól fogad.

Áraink

Kardiológiai konzultáció EKG vizsgálattal
26 000 Ft
Kardiológiai szakorvosi vizsgálat + szívultrahang vizsgálat+ nyugalmi EKG
38 000 Ft
Kardiológiai szakorvosi vizsgálat+ terheléses EKG
38 000 Ft
Kardiológiai szakorvosi vizsgálat+szívultrahang vizsgálat+terheléses EKG
52 000 Ft
Kardiológiai szakorvosi vizit angol nyelven
36 000 Ft
Kardiológiai szakorvosi kontroll vizsgálat
18 000 Ft
EKG diagnosztika
5 000 Ft
Holter szakorvosi kiértékeléssel
25 000 Ft
ABPM szakorvosi kiértékeléssel
20 000 Ft
Beutaló írása képalkotó diagnosztikára
3 000 Ft
Receptírás
5 000 Ft
További árak betöltése Bezár

Rendelési idő

Hétfő
08.00 - 20:00
Kedd
08.00-12.30 és 16.00-18.15
Szerda
14:00 - 20:00
Csütörtök
08.00-14:00
Péntek
08.00-20:00
Időpontfoglalás +36 1 323 7000 Online időpontfoglalás Időpontfoglalás videó konzultációra