Vastag- és végbéldaganatok tünetei
A vastagbél rosszindulatú daganatai sokáig tünetmentesek maradhatnak, ezért kiemelt jelentősége van a vastagbélrák szűrésnek. A leggyakrabban jelentkező tünetek a véres, nyákos székürítés, hasmenés, székelési szokások megváltozása, hasi görcsök, puffadás és fogyás. Általánosságban elmondható, hogy a daganat növekedésével a tünetek is egyre kifejezőbbek lesznek.
Szűrés és diagnózis
A leggyakrabban végzett módszer a székletvér vizsgálat, amelyhez elegendő mindössze székletmintát adni. A technika egyszerű, olcsó és kényelmes, azonban érzékenysége nem 100%-os. A legmegbízhatóbb módszer a vastagbélrák szűrésére a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), mely különösebb kellemetlenség nélkül elvégezhető akár altatásban is. Mivel a vizsgálat során lehetőség van polipok eltávolítására, elvégzésével megelőzhető a vastagbélrák kialakulása is. Amennyiben daganatgyanús elváltozásra derül fény, a kolonoszkópia során szövettani minta is nyerhető. Ha a mintavétel igazolja a rosszindulatú sejtek jelenlétét, úgy további vizsgálatok szükségesek, amelyeket közös néven ’staging’-nek, vagyis stádiummeghatározásnak nevezünk. Ilyenkor Ultrahang, CT, MRI ritkábban PET-CT vizsgálatot végzünk, amelyekkel a daganatáttétek jelenlétét keressük a nyirokcsomókban vagy más szervekben, elsősorban a májban és a tüdőben. A daganat stádiumának ismerete elengedhetetlen a megfelelő kezelés megtervezéséhez.
Vastagbéldaganat kezelése
A vastag- és végbélrákok kezelése minden esetben komplex csapatmunkát igényel. Ennek a csapatnak a tagjai az onkológiai-sebész, onkológus, sugárterápiás specialista, radiológus, patológus, sztómaterápiás szakember és onko-pszichológus. A daganat felfedezésekor megállapított stádium határozza meg, hogy az onkológus, a sugárterápiás szakember és az onkológiai-sebész milyen mértékben és sorrendben vesz részt a beteg gyógyításában. A kezelési tervet minden esetben egy specialistákból álló csapat, ún. ’onko-team’ határozza meg vagy hagyja jóvá.
Műtét
A vastagbél daganatok komplex terápiájában központi szerep jut a sebészetnek. A korszerű onkológiai műtét során eltávolításra kerül a daganatos vastagbélszakasz megfelelő biztonsági zónával, valamint az érintett bélszakaszt ellátó nyirokcsomók és nyirokerek láncolata. A bél folytonosságát varratokkal vagy speciális varrógépekkel állítjuk helyre.
Attól függően, hogy a daganat a vastagbél mely szakaszán helyezkedik el, végezhetünk jobb vagy bal oldali vastagbél eltávolítást (jobb vagy bal hemikolektómia), haránt vastagbélszegmens eltávolítást, szigmabél vagy végbél reszekciót. A végbéldaganatok esetében az elhelyezkedésüktől függően a műtét során átmeneti, vagy ritkább esetekben végleges bélkivezetésre (sztóma) is szükség lehet.
A műtétek nagy része hasi metszés nélkül, laparoszkópos úton is elvégezhető, mely technika csökkenti a műtét utáni fájdalmat és segíti a gyorsabb felépülést. A műtét során eltávolított daganat és a hozzá tartozó nyirokcsomók szövettani vizsgálata alapján az ’onko-team’ ad javaslatot az esetlegesen szükséges kemoterápiáról.
A végbél daganatainak kezelése némiképp eltér a vastagbél egyéb szakaszaitól. Korai stádiumú végbéldaganatok esetén bizonyos esetekben végezhető végbélen keresztüli helyi kimetszés (TAE) vagy speciális operációs mikroszkóppal végzett teljes fali kimetszés (TEO, TAMIS). Előrehaladottabb végbéldaganatok esetén a fenti technikák nem elégségesek, és a végbél részleges vagy teljes eltávolítása válhat szükségessé. Ezekben az esetekben a műtétet gyakran sugárkezelés előzi meg, mely csökkenti a daganatkiújulás arányát, és növeli a záróizom megtartó műtét esélyét. A végbéldaganatok esetén is a szövettani vizsgálat eredménye határozza meg a kemoterápia szükségességét.
Ha a májban áttétek keletkeznek, úgy azok műtéti eltávolítására is törekedni kell. Ez történhet a bélműtét előtt, azzal egy időben vagy utána is. Az esetek többségében az ilyen esetekben a műtéti kezelést kemoterápiával kombináljuk a jobb eredmény érdekében. A májáttétek egy része szintén eltávolítható laparoszkópos technikával.