Hüvelyi szalagműtétek női stressz-inkontinencia kezelésére (TOT és TVT)

A stressz-inkontinencia olyan állapot, amikor köhögés, tüsszentés, nevetés vagy fizikai aktivitás során akaratlan vizeletvesztés jelentkezik. Ennek hátterében leggyakrabban a húgycső alátámasztásának meggyengülése áll.

A probléma kezelésére minimálisan invazív szalagműtéteket alkalmazunk, melyek közül a leggyakrabban használt módszerek a transvaginal tape (TVT) és a transobturator tape (TOT) műtétek. Mindkét eljárás során a hüvelyen keresztül egy szintetikus szalagot helyezünk a húgycső középső szakasza alá, amely alátámasztja azt, és ezáltal megelőzi a vizeletvesztést.

Mikor javasolt a beavatkozás?

A TOT vagy TVT műtétet akkor javasoljuk, ha a vizeletvesztés az életminőséget jelentősen rontja, és más kezelési lehetőségek nem bizonyultak hatékonynak. A legfontosabb javallatok a következők:

Igazolt stressz-inkontinencia, amikor köhögés, tüsszentés, nevetés vagy mozgás során vizeletcsorgás jelentkezik.
Ha a konzervatív kezelési lehetőségek (pl. gátizomtorna, pesszárium) nem hoztak megfelelő eredményt.
Amikor a panaszok a mindennapi életet, a munkát vagy a társasági életet jelentősen korlátozzák.

A műtét menete

A műtétet általában gerincérzéstelenítés vagy rövid altatás mellett végezzük. A hüvely elülső falán kis metszést ejtünk, és ezen keresztül egy szalagot vezetünk a húgycső alá. A két leggyakoribb technika a következő:

TVT (transvaginal tape): a szalagot a szeméremcsont mögött, a hasfal irányába vezetjük ki.
TOT (transobturator tape): a szalagot az obturátor-nyíláson keresztül, oldalsó irányba vezetjük ki.

Mindkét technika célja, hogy a szalag a húgycső középső szakaszánál támaszt nyújtson, ezzel megakadályozva a vizelet akaratlan elcsorgását. A műtét kb. 30–40 percet vesz igénybe, külső nagy metszést nem igényel.

Inkontinencia

A beavatkozás lehetséges kockázatai

Mint minden műtéti beavatkozásnak, a TOT és TVT műtéteknek is vannak lehetséges szövődményei. A leggyakoribbak a következők:

Enyhe vérzés vagy fertőzés a metszés helyén.
Átmeneti vizelési nehézség, húgycső-irritáció.
Húgyúti fertőzés.
Szalagerózió (a szalag a hüvelybe áttörhet, ilyenkor újabb műtét válhat szükségessé).
Hólyag- vagy húgycsősérülés (ritkán).
Medencefenéki fájdalom vagy idegi eredetű diszkomfort (inkább TOT esetén).

Felkészülés a műtétre

A műtét előtt több vizsgálatra és előkészületre van szükség a biztonság érdekében. A legfontosabbak:

Nőgyógyászati és urológiai vizsgálat, urodinamikai tesztek.
Vér- és vizeletvizsgálatok.
Vérhígító gyógyszerek szedésének szüneteltetése a kezelőorvos utasítása szerint.
A műtét előtt 6 órával nem szabad enni, 2 órával nem szabad inni.
A műtőbe ékszert, kontaktlencsét, műfogsort nem lehet bevinni.
A kórházi tartózkodás többnyire egy nap.
A kórházi távozáskor nem vezethet autót, ezért a befekvésre ne autóval érkezzen, illetve a távozáskor lehetőség szerint gondoskodjon kísérőről.
A kórházi tartózkodásra készülve célszerű kényelmes ruházatot, papucsot és tisztálkodási eszközöket hozni.
A bentfekvésre a rendszeresen szedett gyógyszereit hozza be. A gyógyszerek szedésének a műtéti időszakra vonatkozó rendjéről részletes tájékoztatást fog kapni a műtét előtti telefonos altatóorvosi konzultáció során.
Számítani kell rövid, általában a műtét másnapjáig tartó katéterviselésre, amelyre érdemes lélekben is felkészülni.

A műtét után

A műtétet követően rövid kórházi megfigyelés szükséges, általában 1–2 nap. A legfontosabb tudnivalók:

A vizeletürítés átmenetileg nehezebb lehet, ritkán hólyagkatéter átmeneti viselése válhat szükségessé.
Enyhe hüvelyi fájdalom vagy feszülésérzés előfordulhat.
Könnyű fizikai tevékenység néhány nap után végezhető, nehéz emelés és sport 4–6 hétig kerülendő.
Szexuális élet kb. 4–6 hét után folytatható.
A kórházi távozáskor nem vezethet autót, ezért a befekvésre ne autóval érkezzen, illetve a távozáskor lehetőség szerint gondoskodjon kísérőről.
Akkor kezdhet autót vezetni, ha a műtét után a fizikai állapota, diszkomfort érzése már lehetővé teszi a teljes koncentrációt, valamint a hirtelen mozdulatok és azonnali vezetési reakciók elvégzését. Erre nincs általános szabály, lehet néhány nap, de pár hét is. Ha nem biztos benne, forduljon orvosához. Egyes biztosítótársaságok korlátozzák a műtét utáni vezetést, ezért ellenőrizze a kötvénye részleteit.

Otthoni teendők

A gyógyulás elősegítése érdekében fontos a következő szabályokat betartani:

Tartsa tisztán és szárazon a seb környékét.
Kerülje a nehéz fizikai munkát és a haspréssel járó tevékenységeket a gyógyulás idején.
Otthonában könnyű, kímélő étrend és bő folyadék (1,5-2 liter/nap) fogyasztása javasolt.
Kövesse az orvos által felírt gyógyszeres kezelést (pl. fájdalomcsillapító, antibiotikum).
Az előírt kontrollvizsgálatokon feltétlenül jelenjen meg.

Mikor keresse fel orvosát a műtét után?

Műtét utáni kontrollvizsgálat a műtétet végző orvossal egyeztetett időpontban szükséges.

A műtét után bizonyos tünetek azonnali orvosi vizsgálatot igényelnek. Haladéktalanul forduljon orvoshoz az alábbi esetekben:

Jelentős vérzés.
Láz, hidegrázás.
Vizeletelakadás.
Seb körüli gyulladás, gennyes váladékozás.
Erős, nem szűnő fájdalom.

Áttekintés

A TOT TVT műtétek minimálisan invazív eljárások a női stressz-inkontinencia kezelésére. A szalag alátámasztja a húgycsövet, megszüntetve a köhögés, tüsszentés vagy fizikai megterhelés során jelentkező vizeletvesztést. A műtétek eredményessége magas, a betegek többségénél a stressz-inkontinencia panaszai megszűnnek vagy jelentősen csökkennek.

Bár a beavatkozás biztonságos, kisebb kellemetlenségek (vizelési inger, húgyúti fertőzés) előfordulhatnak. A műtét utáni gyógyulás viszonylag gyors, és a betegek életminőségét jelentősen javítják.