Sérvnek nevezzük azt, mikor valamelyik belső szerv a normál anatómiai helyzetéből, üregéből veleszületett vagy szerzett nyíláson keresztül kitüremkedik. A sérvek leggyakrabban a hasfalat érintik, ennek oka, hogy a hasfal egymáson fekvő izomlapokból áll és ezen izmok gyengesége esetleges megnyílása és a hason belül megnövekvő nyomás együttesen járul hozzá a hasüregi szervek kitüremkedéséhez, a sérv kialakulásához.
A hasfali sérvek döntő többsége lágyéktáji sérv, egyéb területet érintő sérvek például a köldöksérvek, a köldök körüli sérvek, a korábbi műtétek következményeként kialakult sérvek, illetve az ágyék és medencetáji sérvek. Részben genetikai eredetű is lehet, egyes családokban gyakrabban fordul elő, de vannak olyan hajlamosító állapotok is a kialakulására, mint az elhízás, dohányzás, terhesség.
A sérv kialakulása nyilalló, húzó, feszülő, tompa fájdalmat járhat, ezzel együttesen jelenik meg kisebb-nagyobb elődomborodás az érintett területen. Van olyan eset is, hogy a sérv fájdalom nélkül jár.
A dudor nagysága változhat, intenzívebb mozgás hatására súlyosbodhat. A sérvtartalom legtöbbször visszahelyezhető a hasüregbe a sérvkapun keresztül. Kezelés nélkül viszont fennáll a sérvkizáródás veszélye.
Kizáródás során a sérvtartalom nem tud visszajutni a hasüregbe, ezáltal sérülhet a kizáródott bélszakasz vérellátása, sürgősségi helyzet alakulhat ki az életet veszélyeztető bélelhalás veszélyével, mely csak halaszthatatlan, akut műtéttel kezelhető.