A hidrogén kilégzéses vizsgálattal fájdalommentesen kimutatható a tejcukor érzékenység (laktózintolerancia), a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) és a gyümölcscukor érzékenység (fruktóz intolerancia).

• A laktóz a tejben előforduló diszacharid, melyet a laktáz nevű enzim alakít át a vékonybélben felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, akkor a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a tejből származó cukrot.

• A kontaminált vékonybél szindróma esetében a vékonybélbe vastagbél-baktériumok jutnak, melyek erjedéses folyamatokat indítanak el, ami által károsodik a bélfal.

• A fruktóz (gyümölcscukor) egy monoszacharid, mely a bélből történő felszívódást követően egy enzim segítségével (fruktóz-1-foszfát-aldoláz) glükózzá (szőlőcukor) alakul. Ha hiányzik a szervezetből a lebontó enzim, akkor nem jön létre az átalakulás, aminek következtében leesik a vércukor, és olyan toxikus anyagok szabadulnak fel, amelyek károsítják a májat.

A vizsgálat során elfogyasztott tesztfolyadék bomlása során hidrogéngáz keletkezik, amely a véráramba felszívódik, majd a tüdőn keresztül kilégzéskor távozik.

A speciális gasztroenterológiai vizsgálat menete:

Megfelelő előkészítés után a páciens elfogyaszt egy laktóz, fruktóz vagy laktulóz tartalmú tesztfolyadékot. A vizsgálat alatt 180 percen keresztül 20 -30 percenként a kilélegzett levegőt egy – a mérőműszerhez csatlakoztatott – csutorába kell fújni, amely méri a hidrogénszint emelkedését.

A vizsgálat előkészületei:

• A vizsgálatot megelőző hónapban abba kell hagyni az antibiotikumok és probiotikumok szedését.

• Endoszkópos beavatkozások és műtétek után legalább 4 hétnek kell eltelnie a H2 vizsgálatig.

• A vizsgálatot megelőző napon ne fogyasszon tejet, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget, mogyorót és olajos magvat.

• A vizsgálat előtti napon ne fogyasszon alkoholt, szénsavas italokat és kerülje a dohányzást.

• A vizsgálat napján csak tiszta vízzel mosson fogat, ne használjon fogkrémet, szájvizet, rágógumit vagy cukorkát, mert ezek az anyagok mind befolyásolják a vizsgálat eredményét.

A Helicobacter pylori baktérium felelős az emésztőrendszeri gyulladások és az azok talaján kialakuló fekélyek nagy részéért, és növeli az emésztőrendszeri tumorok kialakulásának kockázatát is. A gyomornyálkahártya felszíni nyákrétegeiben telepszik meg, nagyon ellenálló, a gyomorsavas közegben jól érzi magát. A baktérium jelenléte gyors és fájdalommentes kilégzéses teszttel kimutatható.

A vizsgálat menete:

• Szájon át bevehető C-karbamidot kap a páciens tabletta formájában, majd 10 perc várakozást követően egy úgynevezett légzési kártyába fújja a kilélegzett levegőt 1-4 percen keresztül. A vizsgálat befejeztével a kártyát egy mérőkészülékbe helyezzük, amely azonnal kimutatja az eredményt.

A vizsgálat előkészületei:

• A vizsgálatot megelőző egy hónapban nem ajánlott antibiotikumot vagy bizmut tartalmú gyógyszert szedni.

• A vizsgálat előtti héten már nem javasolt a savlekötő készítmények szedése.

• A vizsgálatot megelőző 4 órában már nem szabad étkezni, illetve folyadékból is kizárólag víz ivására van lehetőség.

A vizsgálat során bevett tabletta C14 szén-izotópot tartalmaz, amely a természetben előforduló radioaktív izotóp, megtalálható a levegőben és az emberi szervezetben is. A pácienst csak akkora sugárterhelés éri, amely megegyezik a természetesen jelenlévő környezeti háttérsugárzásból 24 óra alatt szerzett sugárzással.

Ennek ellenére a tesztet nem javasoljuk:

• Kismamáknak és a szoptatás időszakában

• 18 éven aluliaknak

• Gyomorműtéten átesett személyeknek, akiknél a gyomor egy részét vagy egészét eltávolították

• Bármely hatóanyaggal szembeni túlérzékenység esetén

• Ha fennáll más gyomorfertőzés kockázata

A tápszonda alkalmazásával megelőzhető, illetve kezelhető a daganattal és a daganatellenes kezelésekkel összefüggő alultápláltság (malnutríció). A hiányállapotok elkerülése érdekében ennek segítségével juttatható a szervezetbe a szükséges mennyiségű, összetételű és minőségű táplálék. A szondatáplálás akkor válhat esedékessé, ha a beteg bármilyen okból nem tud a hagyományos úton elegendő tápanyagot enni, illetve az iható tápszerek fogyasztása is akadályba ütközik.

A szondatáplálás elfogadása fizikai és lelki kihívást is jelenthet, ezért fontos megérteni, hogy ha nincs más megoldás, akkor a mesterséges táplálás révén

• javulhat az általános erőnlét,

• hatékonyabbá válhatnak a kezelések,

• a szervezet gyógyulási hajlamára támogató hatással bír,

• emellett csökkenhet a mellékhatások kockázata, illetve

• nagyobb lehet az esélye a felépülésnek.

A tápszonda alkalmazásához dietetikai, és gasztroenterológiai konzultáció szükséges. Bizonyos speciális esetekben, amikor otthoni szondás táplálás bevezetésére van szükség, szakembereink a beteg betanításában és gondozásában is aktív segítséget tudnak nyújtani. További előnye, hogy a beteg családi környezetben gyógyulhat. Sikeressége az otthonápolást végző nővértől és a kórházi/szakrendelői team együttműködésén és a beteg képzésén múlik.

A szondatáplálásnak is lehetnek kockázatai, erről szakorvosunk a gasztroenterológiavizsgálat alkalmával teljeskörű tájékoztatást nyújt.