A vastag- és végbélrák többsége úgynevezett polipokból alakul ki. A polipok rákmegelőző állapotoknak tekinthetőek, önmagukban még nem jelentenek rosszindulatú elfajulást, később azonban vastagbélrák, illetve végbélrák alakulhat ki belőlük. Magyarországon évente közel 10.000 új vastagbélrákos esetet regisztrálnak, ezzel Európában sajnos a második legrosszabb helyen állunk. Mint minden daganatos betegségnél, a vastag- és végbélrák esetében is fontos a korai felismerés, hiszen a gyógyulás esélyei korai stádiumban sokkal kedvezőbbek.
A vastagbél rosszindulatú daganatai sokáig tünetmentesek maradhatnak, ezért kiemelt jelentősége van a vastagbélrák szűrésnek. A leggyakrabban jelentkező tünetek a véres, nyákos székürítés, hasmenés, székelési szokások megváltozása, hasi görcsök, puffadás és fogyás. Általánosságban elmondható, hogy a daganat növekedésével a tünetek is egyre kifejezőbbek lesznek.
A leggyakrabban végzett módszer a székletvér vizsgálat, amelyhez elegendő mindössze székletmintát adni. A technika egyszerű, olcsó és kényelmes, azonban érzékenysége nem 100%-os. A legmegbízhatóbb módszer a vastagbélrák szűrésére a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), mely különösebb kellemetlenség nélkül elvégezhető akár altatásban is. Mivel a vizsgálat során lehetőség van polipok eltávolítására, elvégzésével megelőzhető a vastagbélrák kialakulása is. Amennyiben daganatgyanús elváltozásra derül fény, a kolonoszkópia során szövettani minta is nyerhető. Ha a mintavétel igazolja a rosszindulatú sejtek jelenlétét, úgy további vizsgálatok szükségesek, amelyeket közös néven ’staging’-nek, vagyis stádiummeghatározásnak nevezünk. Ilyenkor Ultrahang, CT, MRI ritkábban PET-CT vizsgálatot végzünk, amelyekkel a daganatáttétek jelenlétét keressük a nyirokcsomókban vagy más szervekben, elsősorban a májban és a tüdőkben. A daganat stádiumának ismerete elengedhetetlen a megfelelő kezelés megtervezéséhez.
A vastag- és végbélrákok kezelése minden esetben komplex csapatmunkát igényel. Ennek a csapatnak a tagjai az onkológiai-sebész, onkológus, sugárterápiás specialista, radiológus, patológus, sztómaterápiás szakember és onko-pszichológus. A daganat felfedezésekor megállapított stádium határozza meg, hogy az onkológus, a sugárterápiás szakember és az onkológiai-sebész milyen mértékben és sorrendben vesz részt a beteg gyógyításában. A kezelési tervet minden esetben egy specialistákból álló csapat, ún. ’onko-team’ határozza meg vagy hagyja jóvá.
A vastagbéldaganat komplex terápiájában központi szerep jut a sebészetnek. A korszerű onkológiai műtét során eltávolításra kerül a daganatos vastagbélszakasz megfelelő biztonsági zónával, valamint az érintett bélszakaszt ellátó nyirokcsomók és nyirokerek láncolata. A bél folytonosságát varratokkal vagy speciális varrógépekkel állítjuk helyre.
Attól függően, hogy a daganat a vastagbél mely szakaszán helyezkedik el, végezhetünk jobb vagy bal oldali vastagbél eltávolítást (jobb vagy bal hemikolektómia), haránt vastagbélszegmens eltávolítást, szigmabél vagy végbél reszekciót. A végbéldaganatok esetében az elhelyezkedésüktől függően a műtét során átmeneti, vagy ritkább esetekben végleges bélkivezetésre (sztóma) is szükség lehet.
A műtétek nagy része hasi metszés nélkül, laparoszkópos úton is elvégezhető, mely technika csökkenti a műtét utáni fájdalmat és segíti a gyorsabb felépülést. A műtét során eltávolított daganat és a hozzá tartozó nyirokcsomók szövettani vizsgálata alapján az ’onko-team’ ad javaslatot az esetlegesen szükséges kemoterápiáról.
A végbél daganatainak kezelése némiképp eltér a vastagbél egyéb szakaszaiétól. Korai stádiumú végbéldaganatok esetén bizonyos esetekben végezhető végbélen keresztüli helyi kimetszés (TAE) vagy speciális operációs mikroszkóppal végzett teljes fali kimetszés (TEO, TAMIS). Előrehaladottabb végbéldaganatok esetén a fenti technikák nem elégségesek, és a végbél részleges vagy teljes eltávolítása válhat szükségessé. Ezekben az esetekben a műtétet gyakran sugárkezelés előzi meg, mely csökkenti a daganatkiújulás arányát, és növeli a záróizom megtartó műtét esélyét. A végbéldaganatok esetén is a szövettani vizsgálat eredménye határozza meg a kemoterápia szükségességét.
Ha a májban áttétek keletkeznek, úgy azok műtéti eltávolítására is törekedni kell. Ez történhet a bélműtét előtt, azzal egy időben vagy utána is. Az esetek többségében az ilyen esetekben a műtéti kezelést kemoterápiával kombináljuk a jobb eredmény érdekében. A májáttétek egy része szintén eltávolítható laparoszkópos technikával.
A kolonoszkópia avagy vastagbéltükrözés a bélrák és egyéb bélbetegségek kivizsgálására vagy diagnosztizálására alkalmazott vizsgálat. A kolonoszkóp egy hosszú, hajlékony csövön elhelyezett apró kamera, amellyel a vastagbél teljes hosszát megvizsgálják. A vizsgálat során lehetőség van szövettani mintavétel elvégzésére, illetve az esetleges polipok eltávolítására, de vérzéscsillapításra is.
A kolonoszkópiát gyakran azért végzik, hogy ellenőrizzék, mi okozza az olyan bélrendszeri tüneteket, mint például:
szivárgó vérzés a végbélnyílásból vagy véres széklet;
nem múló hasmenés vagy székrekedés;
fogyás vagy ok nélküli fokozott fáradtságérzet, hasi fájdalom.
Sok embernek vannak polipjai a beleiben, amelyek apró kinövések, és az esetek többségében ártalmatlanok. Néha azonban rákos daganattá válhatnak, ezért vastagbéltükrözés során eltávolíthatják és megvizsgálhatják őket.
A kolonoszkópia olyan bélbetegségek keresésére használható, mint például:
Crohn-betegség,
divertikuláris betegség vagy divertikulitisz,
fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa),
vastag- vagy végbélrák.
A vastagbéltükrözés altatás nélkül is és altatásban is végezhető. Az eljárás fájdalom mentes, inkább csak kellemetlen. A Wáberer Medical Centerben felszínes altatásban végezzük a legtöbb beavatkozást, melynek köszönhetően a páciens mély bódultságba, majd alvó állapotba kerül. Az eljárást követő fél – 1 órán belül teljesen ébren lesz. Nagy előnye, hogy kellemetlen élményektől kímélhetjük meg a pácienst, aki jellemzően hamar visszatérhet napi teendőihez.
A vizsgálat előtt a pácienst megkérik, hogy felhúzott lábakkal feküdjön a vizsgálati asztalra. A kolonoszkópia során orvosa egy hajlékony csövet vezet be egy kamerával a végbélnyílásába, majd felfelé a végbélbe és a vastagbélbe. Ezt követően levegőt vezetnek a vastagbélbe a tágulás elősegítésére. Az orvos kóros szöveteket keres, és mintát (biopsziát) vesz a további vizsgálatokhoz. Az eljárás általában körülbelül 20-30 percet vesz igénybe.