Sérvnek nevezzük azt, mikor valamelyik belső szerv a normál anatómiai helyzetéből, üregéből veleszületett vagy szerzett nyíláson keresztül kitüremkedik. A sérvek leggyakrabban a hasfalat érintik, ennek oka, hogy a hasfal egymáson fekvő izomlapokból áll és ezen izmok gyengesége esetleges megnyílása és a hason belül megnövekvő nyomás együttesen járul hozzá a hasüregi szervek kitüremkedéséhez, a sérv kialakulásához. Ilyen esetben általában a vékony, vastagbélrészlet vagy a hasüreget fedő zsírréteg türemkedik elő. A sérv önmagában nem okoz életveszélyt, viszont magától nem képes elmúlni, ezért is érdemes mielőbb a műtéti beavatkozást választani a további szövődmények elkerülése érdekében. A hasfali sérvek döntő többsége lágyéktáji sérv, egyéb területet érintő sérvek például a köldöksérvek, a köldök körüli sérvek, a korábbi műtétek következményeként kialakult heg sérvek. Elsősorban bizonyos hajlamosító állapotok miatt alakul ki, mint az elhízás, jelentős fizikai terhelés, dohányzás, terhesség.
Ez egy minimál invazív beavatkozás, mely során apró metszéseken keresztül juttatjuk be a sebészeti eszközöket a hasüregbe, és egy vékony kamera segítségével operálunk.
Köznyelven „kulcslyuk” sebészetnek is nevezik, mely hasonlítható egy festő munkájához, aki kulcslyukon keresztül festi ki a szobát anélkül, hogy az ajtót felnyitná.
A sérv kialakulása nyilalló, húzó, feszülő, tompa fájdalmat okozhat, ezzel együttesen jelenik meg kisebb-nagyobb elődomborodás az érintett területen. A sérv nagysága az idővel növekszik, intenzívebb mozgás hatására a panaszok erősödhetnek.
A sérvtartalom legtöbbször visszahelyezhető a hasüregbe fekvő pozíció mellett. Kezelés nélkül hosszabb távon fennáll a sérv kizáródásának veszélye. Kizáródás során a sérvtartalom nem tud visszajutni a hasüregbe, a kizáródott bélszakasz vérellátása sérülhet, amely során sürgősségi helyzet alakulhat ki az életet veszélyeztető bélelhalás veszélyével, mely csak halaszthatatlan, akut műtéttel kezelhető.
A sérvkizáródás heves hasfali, hasi, alhasi fájdalommal, görcsökkel, hányingerrel, hányással jár. Ezen súlyos állapot elkerülése végett érdemes inkább korábban elvégezni a sérv helyreállító műtétet.
A műtét altatásban zajlik. A laparoszkópos sérvműtét során apró metszéseken keresztül operáljuk az érintett területet, a kint rekedt szöveteket visszahelyezzük a hasüregbe, a hasfali defektust mérettől függően látjuk el. Ez történhet direkt varrattal, vagy különböző szövetszeparáló technikákkal, mindenképpen törekedve a feszülés mentes defektus zárásra. Ezt követően speciális sérv háló beültetésével erősítjük meg az érintett területet. A beavatkozás egyénenként, sérv nagyságától, típusától függően változó.
A háló pozícionálása rendkívül fontos a késöbbiekben a visszaújulás esélyének csökkentésére. Speciális ún. sublay pozíciójú háló behelyezés rendkívül fontos, mely precíz műtéti preparációt és tecnhikát igényel.
Általánosságban elmondható, hogy a műtétet követő másnapon belül a páciens hazatérhet (ez nagyban függ a sérv méretétől, típusától, beteg általános állapotától), 2 hétig javasolt a fizikai kímélet, mely nehéz fizikai munka és 5 kg feletti súlyok mellőzését jelenti. Tehát a mindennapi élet ellátásához szükséges mozgások, séták stb. már közvetlenül a műtétet követően lehet folytatni. 2 hét után fokozatos növelhető a mozgás és terhelés.
A lágyéksérv műtét utáni szövődmények előfordulása ritka, kialakulásuk a kísérő betegségektől, illetve alkati sajátosságoktól függenek, többségük pedig gyógyszeres kezelésre megszűnik, és csak ritka esetekben lehet szükség újabb műtétre.
