Az epehólyag jóindulatú daganatai, illetve az epehólyagkövesség populációs betegségek.
Anatómiai háttér:
Az epehólyag a máj zsigeri felszínén elhelyezkedő kis zsákszerű szerv. Az epe a májban termelődik, majd a megfelelő idegi, endokrin és parakrin hatásokra az epehólyag összehúzódásával, és a patkóbél falában elhelyezkedő kis izomgyűrű elernyedésével a patkóbélbe kerülő zsírok, illetve olajok apróbb részecskékké bontásában játszik szerepet. Az epehólyag vérellátását egy kis artéria biztosítja.
Kórélettani sajátosságok:
A kőképződés oka populációnkban a bilirubin (epefesték), a kalcium, illetve a koleszterin háztartás felborult egyensúlya. Bizonyos betegségek a kalcium szint megemelkedéséhez vezethetnek, mely a vesekőképződés mellett az epehólyag-, illetve epeúti kövek kialakulásában is szerepet játszanak. Ilyen esetekben mindenképpen javasolt az epehólyag eltávolítása mellett az alapbetegség felderítése. Más kórállapotok az epefestékek felszaporodásához vezetnek.
Az epehólyag jóindulatú daganatainak okát nem ismerjük, ugyanakkor az epehólyag falban kialakult nagy vagy növekvő tendenciát mutató polipok szintén eltávolítandók a rosszindulatú átalakulás veszélye miatt.
Panaszok akkor alakulnak ki, ha egy nagyobb epehólyag kő lezárja az epehólyag vezetéket, emiatt az epehólyagban növekszik a nyomás, az epehólyag fala feszülni kezd. Amennyiben a kő kimozdul és az epeürülés biztosított, a görcsös hasi panaszok megszűnhetnek. Az epeürülés hiányában, a nyomás növekszik, az epepangás miatt bakteriális felülfertőződés alakulhat ki, mely végül az epehólyag gyulladását okozza. A gyulladás kezdetétől számított 72 órán belül a legideálisabb az epehólyag eltávolítását elvégezni.
A gyulladás elhúzódásával az epehólyag perforációja, epés hashártyagyulladás, illetve májtályog is kialakulhat.
Az apróbb kövek az epehólyag vezetéken keresztül az epeutakba kerülhetnek, azt elzárhatják, ekkor beszélünk epeúti kövességről. Ilyenkor a májban pangó epe miatt a bőr és a szaruhártya sárga elszíneződése lehet az első jel. A széklet színtelenné, agyagszerűvé válhat, a vizelet pedig sötét lesz. Az elhúzódó pangás az epeutak gyulladását válthatja ki.
Az epeúti kövek lezárhatják a hasnyálmirigy vezetéket is a patkóbélben levő kis nyílásba ékelődve, ekkor hasnyálmirigy gyulladás is kialakulhat.
Az onkológiai szempontból rossz prognózisú epehólyagdaganatok pontos okát jelenleg sem tudjuk, azonban az epekövek által okozott évtizedeken át tartó krónikus gyulladás szerepet játszhat az epehólyagrák kialakulásában. Ezt megerősíti, hogy epehólyagdaganat kőmentes epehólyagban nem szokott kialakulni.
Milyen tünetek alapján merül fel az epehólyag betegség?
Az epehólyag kövesség, illetve epehólyag polipok az esetek jelentős részében típusos panaszokat okoznak.
Amennyiben az előbbi tünetek lázzal kapcsolódnak össze, illetve a hasi fájdalom nem szűnik fájdalomcsillapító- és görcsoldó kezelésre, felmerül az epehólyaggyulladás lehetősége is.
Az epehólyagköves betegek egy része tünetmentes. Az epehólyag eltávolítása azonban ilyenkor is javasolt a későbbi szövődmények megelőzése céljából.
Milyen vizsgálatok szükségesek?
A típusos tünetek jelentkezésekor javasolt:
Ritkán kiegészítő vizsgálatként CT-re, MRI-re, MRCP-re is szükség lehet.
A szigmabél, a vastagbél utolsó szakasza. A szigmabél betegségei közül a jó-, illetve rosszindulatú daganatok, illetve a bél falában kialakult tasakok (divertikulumok) visszatérő gyulladásai esetében merül fel sebészeti beavatkozás szükségessége.
Anatómiai háttér:
A szigmabél a leszálló vastagbél, illetve a végbél között elhelyezkedő csőszerű szerv. A bélszakasz az emésztésben már csak a víz visszaszívásán, illetve ionok cseréjén keresztül játszik szerepet. A bélszakasz eltávolítását követően jelentős életminőségbéli rosszabbodással nem kell számolni. A szigmabél hossza változó. A szigmabél egyes szakaszokon a húgyhólyag közelében helyezkedik el.
Kórélettani sajátosságok:
A szigmabél gyakori jóindulatú, strukturális betegsége a szigmabél divertikulumok kialakulása. A betegség okát nem ismerjük. Szerepet játszhat benne a meglassult bélműködés, a szél-, valamint székletvisszatartás következtében kialakuló magasabb bélen belüli nyomás. Utóbbiak hatására a bélfalat tápláló erek mentén kis „sérvek” alakulnak ki, melyeken keresztül az elvékonyodott bélfal kesztyűujjszerű kitüremkedései keletkeznek, ezeket hívjuk divertikulumoknak.
Utóbbiakban a baktériumokban gazdag széklet pang, a pangás hatására gyulladás alakul ki. A gyulladás önmagában még nem jelenti azt, hogy a szigmabelet el kellene távolítani. A műtéttel elsősorban a visszatérő gyulladások hatására kialakuló szövődményeket tudjuk megelőzni.
A szigmabél divertikulózis elsősorban az idősebb populáció betegsége, ugyanakkor előfordul fiatalabb korban is, mely kialakulásában elsősorban örökletes tényezők játszanak szerepet.
Milyen tünetek alapján merül fel a szigmabél divertikulózis?
A szigmabél divertikulózis az esetek legnagyobb részében a bal alhasi fájdalom miatt végzett kivizsgálás során kerül felismerésre. Jellemző a kemény, bogyószerű széklet, illetve véres székletürítés. A divertikulózis elsősorban gasztroenterológiai kezelést, illetve követést igényel.
A divertikulumok gyulladása esetén kifejezett, szűnni nem akaró bal alhasi fájdalom hátterében merül fel. Ekkor gyakori a láz, étvágytalanság, „málnazselé”-szerű széklet. A gyulladás elhúzódása esetén kialakuló helyi-, illetve diffúz hashártyagyulladás magas lázat, az egész hasra terjedő fájdalmat okoz.
A húgyhólyag- és szigmabél között kialakuló sipoly esetén jellemző a visszatérő, nehezen kezelhető húgyúti fertőzés, a vizeletben széklet jelenléte, illetve a vizelettel gázok távozása
Milyen vizsgálatok szükségesek?
Hevenyen jelentkező bal alhasi fájdalom esetén:
Akut gyulladás esetén vastagbél tükrözés végzése (colonoscopia) nem javasolt. Választott időpontban végzett műtétet megelőzően azonban mindenképpen szükséges, a háttérben esetlegesen előforduló rosszindulatú eltérések kizárására.
A húgyhólyag és a bélfal, valamint a hüvely és a bélfal között elhelyezkedő sipoly gyanúja esetén urológiai-, valamint nőgyógyászati vizsgálatot javaslunk.
A vastagbél gyulladásos, jó- és rosszindulatú daganatai esetén lehet szüksége sebészeti beavatkozásra. A gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, colitis ulcerosa) esetén elsősorban rendszeres és részletes gasztroenterológiai szakvizsgálata és kezelése szükséges, azonban adódhatnak olyan esetek, amikor a vastagbél részleges vagy teljes eltávolítására van szükség.
A vastagbél jóindulatú betegségeit, a különböző lokalizációban levő polipok, poliposis szindrómák adják, melyek a gyulladásos bélbetegséghez hasonlóan részleges vagy teljes vastagbél eltávolítást tehetnek szükségessé. A vastagbél rosszindulatú daganatai gyakoriak a rosszindulatú betegségek közül, melyek kezdeti stádiumban kifejezetten jól kezelhetők sebészeti-, onkológiai-, és radioterápiás módszerek kombinációjával.
Anatómiai háttér:
A vastagbél (colon) emésztőrendszerünk vékonybelek, illetve a végbél között elhelyezkedő szakaszát képezi, mely a hasüregben fordított U alakban helyezkedik el, vakbélre (a hozzá csatlakozó féregnyúlvánnyal), felszálló, haránt és leszálló szakaszra, valamint szigmabélre osztható. Ebben a bélszakaszban történik az emésztés utolsó fázisa, a víz visszaszívása, illetve ionok cseréje, itt alakul ki a széklet.
Kórélettani sajátosságok:
A gyulladásos bélbetegségek pontos okát jelenleg nem tudjuk. A Crohn betegség és a colitis ulcerosa kezelésére intézményünkben nagy tapasztalatú gasztroenterológusok állnak segítségükre. Az előbbi betegségek hosszú távú jelenléte és a folyamatos krónikus gyulladás fenntartása elősegíti rosszindulatú vastagbél daganat kialakulását, mely megelőzésében és kezelésében a sebészeti beavatkozásoknak abszolút létjogosultsága van. Crohn betegség esetén a gyógyszeresen nem kezelhető szűkületek, illetve sipolyok esetén műtét válhat szükségessé.
A vastagbél jóindulatú daganatai, a polipok elsősorban colonoscopia során kerülnek felismerésre. Azok jelentőségét az adja, hogy a rosszindulatú vastagbél rákok 60-65%-a polipokból alakul ki.
A rosszindulatú daganatok a vastagbél bármely részén kialakulhatnak. Ezek elsősorban a vastagbél nyálkahártyából kiinduló tumorok (adenocarcinomák), melyek az idő előre haladtával az adott bélszakasz nyirokkeringéséért felelős nyirokcsomókba, majd a távoli szervekbe adnak áttétet. Minél hamarabb kerül felfedezésre és eltávolításra egy daganat, annál kisebb az esélye, hogy áttétet képez.
Műtét technikailag az érintett bélszakasz mellett eltávolítjuk a hozzá kapcsolódó nyirokcsomókat és nyirokereket is. Így a szövettani feldolgozás során pontos képet tudnak nyújtani számunkra a daganat stádiumáról.
Milyen tünetek alapján merülnek fel a vastagbél betegségek?
A közhiedelemmel ellentétben a jó- és rosszindulatú daganatok jelentős része, főleg kezdeti stádiumban fájdalmat nem okoz. Az idegeken keresztüli terjedés, az idegek bevonása már fájdalmat okozhat, ilyenkor a daganat már későbbi stádiumban lehet.
Milyen vizsgálatok szükségesek?
– Hasfali sérv műtét
– Hasfali laparoszkópos sérv műtét
– Köldöksérv műtét
– Köldöksérv miatti hasfal rekonstrukció háló beültetéssel
– Kizáródott lágyéksérv miatti rekonstrukció
– Lágyéksérv műtét (egyoldali) Lichtenstein
– Lágyéksérv műtét (kétoldali) Lichtenstein
– Lágyéksérv műtét laparoszkóp (egyoldali)
– Lágyéksérv műtét laparoszkóp (kétoldali)
– Epehólyag laparoszkópos eltávolítása
– Pajzsmirigy teljes vagy részleges eltávolítása
– Mellképajzsmirigy daganat eltávolítása
– Vékonybélrezekció
– Vastagbél sztóma zárása
– Sztóma rekonstrukció
– Vastagbél eltávolítása
– Nyitott vastagbélrezekció
– Laparoszkópos vastagbélrezekció
– Szigmabél eltávolítása
– Szigmabél eltávolítása hasi feltárásból
– Végbélsipoly kiírtása
– Végbélsipoly kiírtása Hippocrates szerinti csomózással
– Végbélsipoly kezelése seton drenázzsal
– A végbél teljes eltávolítása szigmabél sztómával laparoszkóposan
– Emlődaganat eltávolítása
– Emlő jóindulatú daganatainak eltávolítása (ciszta és zsírcsomó)
– Zsírdaganat eltávolítása (lipóma) altatásban
– Dermoidciszta
– Féregnyúlvány eltávolítása hastükrözéses úton (vakbélgyulladás)
– Antireflux műtét, rekeszsérv rekonstrukció
