Üdvözöljük a
Wáberer Kardiológiai Centrumban!

Magas vérnyomás

A szívbetegségek 80 százalékánál kimutatható a háttérben a magas vérnyomás. A hipertónia lehet több tényező (pl. genetikai hajlam, életmód okozta tényezők) együttese miatt kialakuló elsődleges állapot, de másodlagos, betegségek (pajzsmirigy- vagy vesebetegség) kísérő tüneteként jelentkező tünet is. Ha nem kezelik, a szívet terhelő magas vérnyomás szívizom vastagodáshoz és szívelégtelenséghez, az érfalak túlzott terheléséhez és gyengüléséhez (aneurizma, stroke) vezethet, de a szervezet számos pontján okozhat túlterhelést.

Koszorúér betegségek

A szív oxigénnel való ellátásért felelős koszorúerek beszűkülését az érfalon lerakódott plakkok okozzák, amik évek- évtizedek alatt folyamatosan növekszenek, végül elmeszesedhetnek, szűkületet vagy elzáródást idézhetnek elő. A szűkült ér nem képes elegendő oxigént szállítani a szívizom számára, mely állapot szívritmuszavarhoz, végül szívinfarktushoz vezethet. Leggyakoribb tünete mellkas fájdalom a szegycsont mögötti területen. Ha érszűkületről vagy érelmeszesedésről hall, nagy valószínűséggel a koszorúér elzáródásáról van szó.

Szívritmuszavar

A normál állapothoz képest gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia) vagy szabálytalan szívritmust hívjuk ritmuszavarnak. Utóbbi esetben előfordulhat a normális ritmusba keveredő extra szívdobbanás vagy egy-egy ütem kimaradása is. Ezt okozhatja a szívizom károsodása, azonban ép szívizom esetén is előfordulhat. A ritmuszavar a legtöbb esetben nem vehető észre, és szakorvosi vizsgálat során fedezik fel, azonban bizonyos esetekben mellkasi fájdalom, mellkasi remegés, légszomj, érzékelhető gyors vagy túl lassú szívverés és szédülés is előfordulhat.

Szívelégtelenség

A különböző szívet érintő rendellenességek (például magas vérnyomás, koszorúér betegség) felemésztik a szív erejét, ezért a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért szállítani a szervek működéséhez. Ez a probléma krónikus, tehát folyamatos felügyelet és kezelést igényel, és minden tizedik 65 évnél idősebb embert érinti. Mivel jellemzően más keringési problémák következményeként jelentkezik, kialakulása is lassú. Jellemző tünetei, az általános fizikai gyengeség, csökkenő aktivitás, étvágytalanság, hirtelen hízás, szabálytalan szívverés.

Szívbillentyű hibák

A szívben a pitvarok és kamrák találkozásánál, illetve a nagy erek eredésénél találhatók a szívbillentyűk, melyek a szív üregei közti véráramlást szabályozzák. Ha ezek a szelepként funkcionáló billentyűk nem zárnak rendesen, illetve súlyosan beszűkültek, azaz nyitott állapotban is akadályozzák a vér áramlását, gondot okoznak a keringésben. A veleszületett és szerzett szívbillentyű zavaroknak is számos formája ismert, de kezelésükre is többféle hatékony gyógyszeres és műtéti megoldás (szívbillentyű beültetés, tágítás, billentyű plasztika) létezik.

Veleszületett szívbetegségek

18 év feletti veleszületett szívbetegséggel élő betegek további rendszeres specializált követést igényelnek egész életükben. Függetlenül a betegség típusától, a leggyakoribb késői problémák a ritmuszavarok és a szívelégtelenség. De felnőttként az olyan mindennapokat és életvitelt befolyásoló kérdések, mint a sport, a fogamzásgátlás, a gyermekvállalás, vagy a munkavállalás is konzultációt, orvosi segítséget igényelnek.

Terhesség és szívbetegség

Szívbeteg gyanús, illetve a magas vérnyomással élő vagy szívbeteg nők esetében fontos a baba tervezésétől a születéséig való kardiológiai vonatkozású terhesgondozás.

Szakorvosi konzultáció

Bár a szakorvossal folytatott beszélgetés nem tűnik a kivizsgálás részének, az egyik legfontosabb diagnosztikai információforrás. Az orvos a megfelelő kérdéssorral könnyedén deríti fel a kórelőzményeket, a tüneteket, a válaszainkból és a gyors szemrevételezés segítségével pedig számos következtetést tud levonni arról, hogy milyen diagnosztikai utat kell bejárnunk, hogy a panaszunk után pontosan meghatározzák milyen, szív- és érrendszeri problémával állunk szemben.

Laborvizsgálatok

A hagyományos vérvétel után a vérminták a Wáberer Kardiológiai Centrum saját laborjába kerülnek, ahol számos szív- és érrendszeri problémát feltáró elemzést képesek elvégezni. A trigliceridek, nyomelemek, vércukorszint, koleszterinek elemzése, a pajzsmirigyfunkció vizsgálata pedig nem csak meglévő problémákra hívhatják fel a figyelmet, de kialakulóban lévő elváltozásokat, és később problémát okozó kockázatokat is feltárhatnak.

Szívultrahang

Az echocardiográfia vagy szívultrahang az ismerős ultrahangvizsgálat kardiológiai változata. Az ultrahang élő mozgóképet mutat a dobogó szívről, és képes a szív és a nagy erek anatómiájának felderítésére, de a bal kamra működésének, egészégének vizsgálatára, a szívburokban lévő folyadék, a szívben lévő tumorok vagy egyéb elváltozások kimutatására is alkalmas.

12 csatornás EKG

Az EKG vagy elektrokardiográfia az egyik leggyakoribb és leghasznosabb diagnosztikai eljárás a szívműködés megismerésére. Alkalmas a szívritmuszavar és az szívet érintő betegségek felismerésére, de általános, a szervezet egészét érintő betegségek azonosítására is. A 12 csatornás vagy elvezetéses EKG azt jelenti, hogy a szív elektromos aktivitását 12 különböző nézőpontból képes ábrázolni, így lehetővé teszi, hogy átfogó képet kapjunk a szívverések percenkénti számáról, szabályosságáról, a szívet alkotó kamrák falvastagságáról, az ingerületképzésről és ingerületvezetésről.

24 órás ABPM (vérnyomásmérés)

Az ABPM (ambulatory blood pressure monitoring), vagyis a 24 órás vérnyomásmérés a magas vérnyomás diagnózisának pontos kialakítását segíti azáltal, hogy a páciens normál életvitele mellett teszi lehetővé a nappali és éjszakai, pihenőidőben vagy munkaidőben jellemző vérnyomásértékek összehasonlítását és ingadozását. Ez a vizsgálat dönti el, hogy milyen vérnyomáscsökkentő készítményekre lehet szükség. A készülék felhelyezése 10 percet vesz igénybe, ezután Ön folytathatja a napi megszokott tevékenységét. A vizsgálat alatt eseménynapló vezetése javasolt, melybe feljegyezheti, hogy mikor végzett fokozott aktivitást igénylő tevékenységet, mikor érte stressz, volt e bármilyen panasza. A vizsgálat fájdalommentes, de a mandzsetta felfújása járhat némi kellemetlenséggel, szorítással, ami kissé megzavarhatja az éjszakai alvást. A vizsgálathoz a páciensnek egy testre erősített mobil vérnyomásmérőt kell viselnie 24 órán keresztül.

Holter-monitor (szívritmus zavar elemzés)

A 24 órás, úgynevezett Holter-vizsgálat egy EKG, amely normál életvitel mellett 24, 48 vagy 72 órán át rögzíti a a szívműködés adatait. Leginkább akkor hasznos, ha a szívműködés problémáira utaló tünetek ellenére nehezen állapíthatóak meg az okok az egyszeri EKG vizsgálattal. A készülék felhelyezését követően zavartalanul folytathatók a megszokott napi feladatok. A testre csatolt kis gép folyamatosan rögzíti a szív elektromos jeleit, amelyeket a szakorvos utólag értékel ki, és nagyobb időtávon képes átlátni az esetleg zavarokat. A vizsgálathoz 5 tappancsból és egy kis rádió méretű készülékből álló eszközt használunk. A tappancsokat (elektródákat) a mellkasra ragasztjuk, míg a készüléket nyakba lehet akasztani. Ha a nap során kellemetlenség vagy szívpanasz lép fel, a készülék – erre a célra kialakított – gombját meg kell nyomni. A vizsgálat alatt eseménynapló vezetése javasolt, melybe pontos időmegjelöléssel fel kell jegyezni a napi tevékenységeket (séta, stressz, étkezés, fokozott fizikai aktivitást igénylő tevékenységek).

Kardio-CT

A szívizmok működéséhez szükséges oxigéndús vért a koronaerek szállítják a szívbe, ha ezek lerakódások, plakkok miatt beszűkülnek, gyorsan gyengülhet a szív oxigénellátása. A 20 perces CT-vizsgálat ezen erek és a szív anatómiai állapotáról készít részletes képanyagot, így az érszűkületekről, és az emiatt fellépő kapacitás csökkenésről képes tájékoztatni jóval a betegség érzékelhető tünetei előtt. Ezért segíthet egy esetleges szívinfarktus megelőzésében is.